Flódni-rétes

Meg kellett néznem a neten utólag, mi is az a flódni. Hát, egész más, mint így rétestésztába töltve, de gondolom, a töltelék ugyanaz, innen is a neve.

Igazából a lányok segítségével nem volt nagy munka, csak ha hozzávesszük, hogy a két flódni rétesen kívül még hét rúd készült, akkor azért érthető, miért volt egy kicsit rumli a konyhában.

Háromféle tölteléket gyártottunk: egy almásat, amibe a reszelt almán kívül fahéj és reszelt citromhéj került (és persze cukor!), egy mákosat, ahol 10 dekányi mákot 10 deka cukorral és őrölt szegfüszeggel, valamint fél deci tejjel kevertünk össze, és egy diósat, ahol 10-10 deka dió és cukor mellé még kevés mazsolát és szintén fél deci tejet tettünk.

Kicsit trükkös volt a feltekerés, de nem annyira, mint első olvasatra tűnt. Négy réteslap kellett egy rúdhoz, mindegyiket megkentük olvasztott vajjal. Az első töltelék az almás volt, alá zsemlemorzsát szórtunk. Egy kis csíkba tettük a réteslap aljára, a széleket behajtottuk, és akkorát göngyölítettünk, hogy betakarjuk az almát, utána a mákos következett egy csíkban, újabb göngyölítés, végül a diós, és teljes feltekerés. A tetejét megkenni vajjal, és 15-20 perc alatt meg is sül!

Egy finom marhagulyás után kíváló ebéd volt (nagyon laktató).