Sajnos mióta Ági nem tölti egyedül a délutánokat idehaza, nem vár finom süteményillat, amikor hazaérkezem. Nem is készül, csak különleges alkalmakkor, például, ha vendég érkezik. Sajnos, az ízéről nem tudok beszámolni, de ha azt nézem, hogy csak egy tálnyi muffinpapír maradt a tálon a vendégség végére, arra következtetek, hogy nem lehetett olyan rossz.
Persze, mi mindig dupla adaggal dolgozunk, így ezek a mennyiségek is 24 muffinhoz valók. Amit kihagytunk az az apróra vágott pirított mogyoró, tekintettel a fogszabályzót viselő családtagunkra. A többi viszont villámgyors, és lehet közben Nutellát nyalogatni. 20 deka lisztet, 2 csipet sót és két kávéskanál sütőport keverünk össze. Egy másik tálban 30 deka puha vajat és 30 deka cukrot habosra keverünk, 6 tojást egyenként belekeverünk. Hivatalosan narancshéjat kellet volna bele reszelni, de mi magyar narancsot használtunk. A végén három részletben hozzákeverjük a lisztet, és a narancs levét ( a citromét nem tettem bele). A fele masszát elosztjuk a kibélelt muffinsütőkben, és mindegyikre potyogtatunk az 5 deka vajjal elkevert Nutellábóll (és a pirított mogyoróval, ha senki sem fogszabályzós a családban). Befedjük a maradék tésztával, és 25 perc alatt megsütjük őket.
- Log in to post comments