Kukoricás palacsinta karamellizált lilahagymával

Már rég nem dőlök be egyik kedvenc szakácskönyvem alcímének: 35 perces ételek. (igaz, igaz, nem írja, hogy 35 perc alatt elkészíthető ételek). Ez a finom kukoricalepényke is többször szerepelt már nálunk, de inkább vacsorára való étel lenne. Nekem azonban ma pl. két órába telt az elkészítése, persze, dupla adagból. Így aztán vacsorára nem is próbálkozom vele. De egy gazdagabb levessel jó ebéd vált belőle.

Először a lilahagymákkal bíbelődtem. Öt fejet karikáztam vékonyra. Egy nagyobb sepenyőben kb. 3  evőkanálnyi vajat és ugyanennyi olajat összeolvasztottam, és beleszórtam a hagymát. Néhány ág friss kakukkfüvet dobtam bele, ami nagy örömömre bőségesen található a kertben még ilyenkor március elején is. Kb. 10 percig fedő alatt pároltam, majd ugyanennyi ideig fedő nélkül, mindvégig néha megkeverve.

A lepénykékhez  kinyitottam két doboz kukoricakonzervet, lecsepegtettem, és a késes robotgépembe öntöttem. 3 kövérke fokhagymát nyomtam hozzá, és 5 tojás sárgáját, jó alaposan összedolgoztam, majd egy tálba borítottam. 

Egy masik edényben 10 dkg kukoricalisztet összekevertem 10 dkg fehér liszttel és 2 teáskanál sütőporral. Megsóztam, és tekertem hozzá egy kis borsot. Egy harmadik tálban a tojásfehérjéket vertem fel keményre egy csipetnyi sóval. A végén a kukoricamasszához felvátva és óvatosan hozzádolgoztam a lisztes keveréket és a tojásfehérjét. 

A szép nagy sparos serpenyőmbe egy dl olajat öntöttem, és nem forróra melegítettem. A masszából púpos evőkanállal adagoltam a palacsintákat, és oldalanként kb két perc alatt szépen megsütöttem. Néha pótolni kellett az olajat. Tálaláskor minden palacsinta tetejére került egy adag tejföl, fimon karamellizált lilahagyma, és még meg is szórtuk kakukkfűvel. Csak ajánlani tudom.