Smarnit Peti szokott főzni időnként, amikor valamiért egyedül van a gyerekekkel, és nem a pizza-meki-csirkebolt kínálatból választanak. De annak talán nincs is receptje, még Mami tanította neki, és egészen más, mint amit Ausztriában szoktunk enni, és megint más, mint amit gyerekkoromban odahaza készítettünk. Ez egészen hasonlatos lett ahhoz, amivel nyaralásokkor a bendőnket tömjük az alpesi hüttékben és almokban.
Természetesen dupla adaggal dolgoztam, így épp elég lett ebédre. Ehhez a következő kell: először 10 deka mazsolát felforralunk annyi rumban, ami ellepi. 4 tojást 10 deka cukorral és egy zacskó vaníliás cukorral habosra keverünk. Ebbe felváltva és apránként beledolgozunk 20 dkg lisztet (amiben 2 csipet sót elkevertünk) és fél deci tejet, a végén beleöntjük a lecsepegtetett mazsolát. Mivel ez a tészta tetemes mennyiség, két adagban sütöttem meg. A legnagyobb serpenyőben 5 deka vajat felolvasztunk. Beleöntjük a tészta felét (ha egy adaggal dolgoztunk, akkor az egészet), de nem keverjük el! Takarék lángon öt percig sütjük (keverés nélkül még mindig!), és utána a következő bűvészmutatványt végezzük el: egy nagy tálat (vagy fedőt) rakunk a serpenyőre, ami lefedi, gyorsan feje tetejére állítjuk az egészet, akkor a tészta a megsült felével a tálra kerül. Innen ügyesen visszacsusszantjuk a serpenyőbe, és a másik oldalát is sütjük öt percig. Utána lehúzzuk a tűzről, és két falapát segítségével feldaraboljok falatkákra. Visszatesszük a tűzre még 4-5 percig, és igen, most mát kevergetjük. Ennyi! és jöhet a porcukor és a lekvár, de nekünk most volt igazi osztrák Apfelnuss a kamrában!
- Log in to post comments