Vaníliás kuglóf

Kislánykoromban volt a nagymamámnak egy régi-régi receptesfüzete, tele Váncza süteményekkel. Már a külleme is egészen különleges volt, csupa gyönyörű süteményrajz, régies betűk, megsárgult lapok.  És amilyen csodák kerültek elő, ha abból készült valami! Sok év múlva az egyetemi jegyzetellátóban pillantottam meg egy jóval vastagabb változatát a Váncza süteményeskönyvnek: pici, piros de ugyanazok a meseszép rajzok. Persze azonnal megvettem, de csak egyetlen süteményt sütöttem meg belőle az azóta eltelt sok-sok év alatt: a vaníliás kuglófot. Azt is jó néhány évvel ezelőtt utoljára, de most úgy elkapott az adventi hangulat: kint esik a hó, idebent már az adventi fények, fahéjillat a párologtatóban… Szóval csak ez a finom kuglóf hiányzott. Míg a lányok edzésen voltak, Ákossal gyorsan megsütöttük, és elcsodálkoztam, mennyivel gyorsabban megy így, mint amikor még a három baba, nyüzsgött körülöttem.  El is gondolkodtam, nem kellene-e mást is kipróbálni ebből a mesés könyvecskéből.  És még vaníliaillat is árad belőle, ahogy kinyitom!

Szóval a tuti recept? 10 dkg vaj, 3 tojás, 12 dkg cukor, 30 dkg liszt kikeverve, bele 2 és fél deci tej, 1 csomag sütőpor és vaníliáscukor, citromhéj és mazsola (annak, aki szereti). Kivajazott, lisztezett kuglófformában kb 40 perc, amíg megsül. És fantasztikus hangulata van!