Mézeskalács

Nagyon régóta sütünk mézeskalácsot Karácsonyra. Mivel sosem voltam egy cukrászalkat, régebben komoly kihívást jelentett  gőz fölött olvasztgatni a vajat és a mézet (ma már ez sem okozna akkora gondot). De az óvódában Évi néni és Icu néni tudott egy olyan receptet, amivel a kicsik is ügyesen boldogultak, azóta (hú de régen is volt) gyerekjáték a mézeskalács sütés. Ime a tuti recept:

79 dkg liszt, 34 dkg porcukor, másfél kanál szódabikarbóna, és ízlés szerint a fűszer: fahéj, szegfűszeg, kardamon, vagy egyszerűen mézeskalács fűszerkeverék. Jól, összekeverjük, és jöhet bele 5 dkg margarin, 4 egész tojás, 4 evőkanál méz. Mindent jól összedolgozunk, könnyen kezelhető tésztát fogunk kapni. Kinyújtjuk 4-5 mm vastagra, formákat szaggatunk belőle. Sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk őket, a tetejüket megkenjük felvert egész tojással, és kb 160-180 fokon néhány perc alatt megsütjük. Vigyázni, mert nagyon hamar sül, és pirul, nem szabad magára hagyni.

A díszitő cukormázhoz egy tojásfehérjét felverünk, és 20 dkg porcukrot keverünk hozzá, a lényeg, hogy kellően sűrű legyen, ha folyik, akkor mehet még porcukor bele. És természetesen egy cseppnyi citromlé, hogy szép fényes legyen. Ezt lyukasztott sarkú zacskóba, vagy ha van profi nyomózsákunk, abba töltjük, és jöhet  a művészkedés. Ezt nálunk mindig Ági vállálja.